Egyre biztosabb, hogy Magyarország több mint 1 milliárd eurónyi uniós forrást elveszít az év végén, mivel decemberben lejár egy határidő a jogállamisági eljárás által felfüggesztett támogatásoknál. Eközben a magyar kormány és az Európai Bizottság tárgyalásai a még felfüggesztett kohéziós pénzek kiszabadításáról, valamint az Erasmus-ügyről hónapokkal ezelőtt megrekedtek. Várhatóan az őszig, az új uniós végrehajtó testület felállításáig nem is folytatódhatnak. A magyar kabinet az EU-s tisztviselőkre mutogat ezügyben, míg több hitelminősítő is osztályzatrontási kockázatnak tartja az EU-források részleges vagy teljes elvesztését.
Számos komoly kritikát tartalmaz az Európai Bizottság ma közzétett 2024. évi jogállamisági jelentése Magyarország kapcsán, így például az igazságszolgáltatás, a korrupció elleni küzdelem, valamint az intézményi fékek és ellensúlyok terén sorolnak fel problémákat, és javaslatokat. Mindezek miatt a felzárkóztatási forrásokból a 3 Operatív Programban zárolt 6,35 milliárd eurónyi forráshoz továbbra sem fér hozzá Magyarország, illetve a 10,4 milliárd eurós helyreállítási program 0,9 milliárd eurós előlegén felüli részhez sem. Ennek oka a Bizottság összefoglalója szerint röviden az, hogy "Magyarország nem fogadott el új intézkedéseket a még megoldatlan jogállamisági és korrupcióval kapcsolatos problémák orvoslására".
Az Európai Bizottság hétfőn elindítja azt a folyamatot, amelynek célja, hogy hivatalosan is lezárja a Lengyelországgal a jogállamiság hiányosságokról szóló évek óta tartó, 7. cikk szerinti vitát – közölte három, a tervet ismerő személy a Financial Times-szal. A tavalyi választásokat követően a Donald Tusk vezette EU-párti lengyel kormány februárban tervet terjesztett elő az igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállítására, amely még a Jog és Igazságosság Párt kormánya által végrehajtott bíróságokat érintő reformot orvosolná.
Több tagállam is szigorúbban bánt volna Magyarországgal a jogállamisági eljárásban. Volt olyan ország, amely nem három operatív program 55 százalékát tartotta volna vissza, hanem még az agrártámogatásokat sem fizette volna ki.
Fontos, a még befagyasztott uniós források felszabadításához szükséges jogszabálytervezetet tett közzé a kormány vasárnap: a közbeszerzési rendszer átalakítását célzó előterjesztés az egyajánlatos eljárásoknál, valamint a kizárási szabályoknál is új szigorításokat vezetne be.
Didier Reynders, az Európai Bizottság jogérvényesülésért felelős biztosa figyelmeztette Boris Susko szlovák igazságügyi minisztert a szlovák büntető törvénykönyv jelentős módosításai miatt, amelyek része az úgynevezett különleges ügyészség (ÚSP) megszüntetése és néhány büntetési tétel csökkentése is. Brüsszel ezért elindíthatja a kondicionalitási eljárást, amely a magyar uniós források befagyasztását is eredményezte.
Az Európai Parlament ötpárti állásfoglalásban szólítaná fel az Európai Bizottságot és az Európai Tanácsot, hogy vizsgálják meg a magyar kormány súlyos és folytatólagos uniós értékkel szembeni politikáját. A tervezet burkoltan bírósági perrel és bizalmatlansági indítvánnyal fenyegeti a bizottságot, miközben az ötpárti támogatás azt sugallja, hogy a plenáris szavazás eredménye előre kiszámíthatónak tűnik, és követelni fogják a képviselők, hogy induljon meg a 7. cikk szerinti eljárás a magyar kormánnyal szemben – számolt be a Szabad Európa.
Navracsics Tibor, a területfejlesztési miniszter szerint az uniós források folyósításához a jogállamisági eljárás megszüntetése lenne szükséges, de politikai okokból ez kevésbé valószínű. Ukrajna uniós csatlakozásáról szólva kifejtette, hogy még nem érett meg rá, és pénzügyi terheket róna a régióra. A miniszter szerint a brexit utáni erővonalváltások érezhetők lesznek a 2024-es európai uniós választások eredményein is, és hangsúlyozta, hogy jelenleg nem nevezhető kulturális közösségnek az Európai Unió – derül ki a Magyar Nemzetnek adott interjújából.
Bár december közepén az igazságügyi reform teljesítése után az Európai Bizottság feloldotta a kohéziós források kifizetését, a jogállamisági eljárás miatt még mindig visszatart 6,35 milliárd eurónyi uniós forrást, mert nem teljesült maradéktalanul az eljárás lezárásához szükséges 17 feltétel. A magyar kormánynak egy éve volt ezeknek a kritériumoknak a teljesítésére, de egyelőre nem tájékoztatta az uniós végrehajtó testületet arról, hogy ez megtörtént volna. Az Európai Bizottság így ennek hiányában végezte el az új értékelését, és a friss jelentéséből kiderült: még számos pontnál vár lépéseket a magyar kabinettől.
Az egy éve, az Európai Bizottsággal a kondicionalitási eljárásban kötött megállapodás részeként megalakult Integritás Hatóság egy 16 pontos javaslattal állt elő a vagyonnyilatkozati rendszer átalakítására. Biró Ferenc, a szervezet elnöke szerint jelenleg csupán elvi szinten létezik ellenőrzés a politikusi vagyonbevallásoknál, ezért javítani kell azt az átláthatóság és az elszámoltathatóság érdekében. Egységes rendszer, kibővített érintetti kör és szerepel az IH csomagjában – derül ki a Telex beszámolójából.
Nem tett eleget a magyar kormány a jogállamisági feltételességi eljárásban ahhoz, hogy pozitív értékelést adjunk és így lezárhassuk a jogállamisági eljárást – jelentette ki egy csütörtök délutáni brüsszeli sajtótájékoztatón Johannes Hahn. Közben viszont a Reuters értesülései szerint a horizontális feltételek esetében előrelépés mutatkozik a magyar kormány lépéseiben, amivel felszabadulhat némi kohéziós forrás.
Csütörtök délelőtt az Európai Bizottság jóváhagyta Magyarország módosított és a REPowerEU fejezettel kiegészített helyreállítási és ellenállóképességi eszközét, amely változtatásokat a kormány augusztusban kezdeményezte – tudta meg a Portfolio. Ezt röviddel dél után az Európai Bizottság közleménye meg is erősítette. A mai döntés nyomán közel 1 milliárd euró uniós előlegfizetés indulhat meg Magyarország számára a program fejlesztéseire. A 4,6 milliárd eurós fejezet fennmaradó része esetében viszont még szükség lesz az RRF szupermérföldköveinek teljesítése, és a kohéziós források felszabadítása is várat még magára.
A Magyarországnak járó uniós források ügyében már olyan fázisba kerültek a tárgyalások, hogy mindkét fél mozgástere beszűkült: a magyar kormány rákényszerül, hogy teljesítse a brüsszeli elvásárokat, az Európai Bizottság pedig a jogállamisági kötelmek foglya, ha a kifizetésekről van szó. Most már gyakorlatilag csak politikai hibák vezethetnek oda, hogy legalább a kohéziós forrásokat ne oldják fel a közeli jövőben. Csakhogy ehhez a limithez már elég közel volt Orbán Viktor miniszterelnök kínai találkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, valamint újabb Brüsszel ellen megfogalmazott kijelentései. Ezek esetében a Portfolio forrásai inkább egy újabb jogállamisági eljárást látnak valószínűnek, nem a meglévők meghosszabbítását.
Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke egy interjúban kizárta a politikai alkuk lehetőségét a magyar kormány és Brüsszel között. Szerinte a pénzcsapok megnyitásához nem kell alku, hanem a kormánynak csak teljesítenie kell az elvárásokat. Jourová azt mondta, látszanak a kormány erőfeszítései a reformok végrehajtására, és ha ez sikerül, akkor átutalhatják a pénzt. A bizottsági alelnök hangsúlyozta, hogy a folyamat technikai és jogi munka, nem ideológiai kérdés.
Rengeteg félreértés van arról, hogy Magyarország és az Európai Bizottság között milyen viták zajlanak a különböző uniós források lehívhatóságáról. A párhuzamos eljárások közül most a horizontális feljogosító feltételekre vonatkozó egyik eljárás zárulhat le, ami 13 milliárd eurónyi támogatást tehet hozzáférhetővé, miközben a jogállamisági eljárás által blokkolt helyreállítási és felzárkóztatási pénzek ügye még teljesen bizonytalan. Tisztázzuk, hogy mikor, mennyi és milyen uniós transzfer érkezhet Magyarországra, valamint azt, hogy miért is pont most.
Míg a magyar kormány kommunikációjában rendre arról van szó, hogy az Európai Bizottság visszatartja a Magyarországnak járó uniós forrásokat, most a Financial Times és a Portfolio is arról értesült, hogy Brüsszel hamarosan feloldhat 13 milliárd eurónyi kohéziós támogatást. A döntés novemberre maradhat, ami várhatóan jövő év eleji kifizetéseket jelent majd. Kormányzati forrásokból úgy tudjuk, hogy mintegy 500 milliárd forintot várnak a költségvetésbe.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Ez a szövetség célja a döntéssel.
A magyar piacon a Gránit Bank tőzsdére lépése szolgáltatja a legnagyobb izgalmakat.
A végső jegyzési árhoz képest már több mint 4 százalékkal van magasabban az árfolyam.
Rengeteg magyart is érinthet a lépés.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
